ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

/GDPR/

1. Bevezetés

A PANNON JOURNAL Blogközösség (a továbbiakban: "PANNON JOURNAL") fontosnak tartja felhasználói, megrendelői, előfizetői és minden egyéb érintett adatkezeléshez kapcsolódó jogának tiszteletben tartását és érvényre juttatását. A PANNON JOURNAL az érintettek személyes adatainak kezelése során az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ["GDPR"]), az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: "Infotv."), valamint az adatvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések (részletes felsorolásuk a fogalmi meghatározások között található) alapján jár el.

2. Fogalmi meghatározások

Az adatkezelési tájékoztatóban gyakran előforduló kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak:
Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai, technológiai jellegű feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásakor alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint a művelet végzésének helyétől;
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a PANNON JOURNAL-lal kötött szerződés alapján az adatok feldolgozását végzi;
Adatgazda: a személyes adatokat nyilvántartó rendszer felépítéséért, adattartalmáért üzleti vagy szervezeti szempontból felelős személy. Adatgazda a PANNON JOURNAL szervezetében - az adott IT rendszer tekintetében - illetékes olyan vezető, aki felelős a PANNON JOURNAL információs vagyonának adott részéért. Az adatgazda annak a területnek a vezetője, amely előállítja az információt vagy érdemi befolyást gyakorol az információ kezelésére;
Adathordozó: az adat megjelenítését lehetővé tevő eszköz, ideértve az iratokat is. Papíralapú, illetve mágneses adathordozó, különösen: okirat, mágneslemez, pendrive, CD, DVD, mágnesszalag, HDD, videoszalag, hangszalag;
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így ebbe a körbe tartozik különösen az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése nyilvános vagy nem nyilvános adatbázisból, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése;
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt is) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajttatja;
Adatmegjelölés: a személyes adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából. Kötelező az adatmegjelölés, ha a személyes adat helyességét vagy pontosságát az érintett vitatja;
Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
Adattovábbítás: a személyes adat egyedileg meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé tétele;
Adattörlés: a személyes adatok felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
Adatvédelmi incidens: a személyes adatok biztonságát érintő esemény, amelynek eredménye a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés;
Adatzárolás: a személyes adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
Alkalmazott jogszabályok: a PANNON JOURNAL adatkezelései során az alábbi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével jár el:

1. GDPR
2. Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról ("Adatvédelmi Irányelv")
3. Infotv
4. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ("Ptk.")
5. 2000. évi C. törvény a számvitelről ("Számv. tv.")
6. 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről ("Eker. tv.")
7. 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól ("Grt. ")
8. 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól ("Smtv.")
9. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról ("Pp.")

Álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt a személyes adattól elkülönítve tárolják és megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel biztosított, hogy a korábban azonosított vagy azonosítható természetes személyhez ezt a személyes adatot nem lehet hozzákapcsolni;
Anonimizálás: olyan technikai eljárás, amely biztosítja, hogy az érintett és a személyes adat közötti kapcsolat többé nem állítható helyre;
Az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése abból a célból, hogy a PANNON JOURNAL a jövőben csak korlátozottan kezelhesse őket;
Az adatkezelő nevében eljáró személy: az a természetes személy - a PANNON JOURNAL munkavállalója, partnere, megbízottja -, aki az adatkezelési műveleteket vagy az adatkezelési műveletek meghatározott csoportját elvégzi;
Biometrikus adat: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását (például az arckép vagy az ujjlenyomat);
Címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, vagy bármely egyéb szerv, amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik féle;
Direkt marketing tevékenység: azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztató tevé- kenységeknek és kiegészítő szolgáltatások összessége, amelyek célja az érintett részére termékek vagy szolgáltatások ajánlása, hirdetések továbbítása üzletkötés előmozdítása érdekében;
Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó szemé- lyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;
Electronic direct mail (EDM): a PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldalakon elérhető termékek, szolgáltatások, tartalmak értékesítésének előmozdítását célzó elektronikus üzenet;
Előfizető: a PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldalon elérhető terméket, szolgáltatást, tartalmat a PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldalon keresztül, vagy a PANNON JOURNAL által szervezett eseményen leadott megrendelés útján előfizetéses konstrukcióban megvásárló és/ vagy igénybe vevő, megtekintő, a tartalmakból tájékozódó érintett;
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
Felhasználó: a PANNON JOURNAL szolgáltatását, illetve az általa előállított tartalmat a PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldalon történő regisztrációt követően ingyenesen igénybe vevő, illetve megtekintő, azokból tájékozódó érintett;
Felügyeleti hatóság: a GDPR felhatalmazása alapján a vonatkozó tagállami jogszabályban az adatvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére kijelölt hatóság;
Genetikai adat: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzésé- ből ered;
Harmadik ország: az Európai Unió tagállamain, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamain (Izland, Norvégia és Liechtenstein) kívüli államok;
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
Hírlevél: a PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldalon keresztül elérhető tartalomhoz kapcsolódóan, illetve a PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldal útján nyújtott szolgáltatás részeként a címzettek részére elektronikus úton (például e-mailben) eljuttatott szakmai információ;
Hozzájárulás: az érintett személyes adatainak kezelésére vonatkozó akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő, előzetes tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;
PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldal:  a www.pannon-journal.hu , a www.pannonjournal.com, a www.pannon-mozaik.hu , a www.pannon-kalendárium.hu , a www.rükverc.hu , az www.aviatormagazin.hu, a www.shalommagazin.hu, a www.formulajournal.com , továbbá a felsorolt weboldalakról elérhető aloldalak, valamint mindazon további weboldalak, melyek impresszumában és felületén tulajdonosként, üzemeltetőként vagy jogtulajdonosként a PANNON JOURNAL került feltüntetésre;

Irat: írásban vagy elektronikus úton készített szöveg, számadatsor, vázlat, grafikon és ábra. Eltérő rendelkezés hiányában a hangfelvételre és a képfelvételre is az iratra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;
Közös e-mail cím: info@pannon-journal.hu , 
Különleges adat: faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok;
Megrendelő: a PANNON JOURNAL termékét és/ vagy szolgáltatását a PANNON JOURNAL tulajdonában lévő weboldalon, vagy a PANNON JOURNAL által szervezett eseményen leadott megrendelés útján egyszeri alkalommal megvásárló és/ vagy igénybe vevő érintett;
Nyilvánosságra hozatal: a személyes adat bárki számára hozzáférhetővé tétele;
Profilalkotás: a személyes adatok automatizált kezelése, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők (például munkahelyi teljesítmény, gazdasá- gi/ pénzügyi helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák, érdeklődési kör, megbízhatóság, viselkedés) értékelésére, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;
Személyes adat megjelölése: a személyes adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, bármilyen azonosító jele, legyen az hatóság vagy az adatkezelő által létrehozott azonosító, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, illetve az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
Természetes személy: élő ember, aki személyiségi jogok - például a személyes adatok védelméhez fűződő jog - jogosultja lehet;
Tilalmi (Robinson) lista: azon érintettek név- és lakcímadatainak nyilvántartása, akik nem járultak hozzá adataik direktmarketing célú kezeléséhez, vagy megtiltották adataik e célból történő további kezelését;
Tiltakozás: az érintett bármilyen formában (például szóban, írásban vagy e-mailben) kifejezett nyilatkozata, amellyel a személyes adatainak kezelését kifogásolja a PANNON JOURNAL-nál, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
Partner: a PANNON JOURNAL-lal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó vagy megbízott.

Ki az adatkezelő?

Neve: PANNON JOURNAL BLOGKÖZÖSSÉG
Székhelye: 1048 Budapest, Galopp u. 2.
E-mail címe: info@pannon-journal.hu 
Telefonszáma: +36 20 477 29 00
Az adatvédelmi tisztviselő neve, e-mail címe, telefonszáma: (Név)...........................; pannonjournal1@gmail.com; +36 1 ..........................

4. Melyek az adatkezelés alapvető elvei?

1. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg az érintettel kapcsolatba hozható. Az érintettel akkor hozható kapcsolatba a személyes adat, ha a PANNON JOURNAL ténylegesen rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a kapcsolat helyreállításához szükségesek.
2. A PANNON JOURNAL kizárólag az Európai Unió, illetve Magyarország jogszabályai által meghatározott előírás- sok betartásával kezel személyes adatot (jogszerűség elve).
3. A PANNON JOURNAL kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az általa folytatott adatkezelések mind az érintettek, mind pedig a PANNON JOURNAL számára érthetőek, átláthatónak (átláthatóság elve) és tisztességesek (nem megtévesztőnek) legyenek. A PANNON JOURNAL kifelé, az érintettek irányába az előzetes tájékoztatás, míg a szervezetén belül az adatkezelésekről vezetett naprakész nyilvántartás útján gondoskodik az átláthatóság követelményének megvalósításáról.
4. "A PANNON JOURNAL kizárólag" fejezetben meghatározott célokból kezeli az érintett személyes adatait (célhoz kötöttség elve).
5. A PANNON JOURNAL csak olyan személyes adatot kezel, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges és a cél elérésére alkalmas (adattakarékosság elve).
6. A PANNON JOURNAL csak az adatkezelési cél megvalósulásához feltétlenül szükséges mértékben és ideig kezeli a személyes adatokat (korlátozott tárolhatóság elve).
7. Az adatkezelés során a PANNON JOURNAL az adatbeviteli hiba észlelését követően általa elvégzett, illetve az érintett által kezdeményezett helyesbítéssel biztosítja a kezelt adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához feltétlenül szükséges ideig lehessen azonosítani (pontosság elve).
8. A PANNON JOURNAL az adatkezelés során gondoskodik az általa kezelt személyes adatok titokban tartásáról, illetéktelenek általi hozzáférés megakadályozásáról (bizalmasság elve).
9. A PANNON JOURNAL a felhasználónak, megrendelőnek, előfizetőnek nem minősülő weboldal látogatókról nem kezel személyes adatot.

5. Sor kerül adatfeldolgozó igénybevételére? Ha igen, milyen feltételek mellett?

1. A PANNON JOURNAL által a PANNON JOURNAL adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a GDPR, az Infotv., valamint az adatkezelésre vonatkozó külön jogszabályok keretei között a PANNON JOURNAL határozza meg az adatfeldolgozóval írásban kötött adatfeldolgozói szerződésben. Az általa adott utasítások jogszerűségéért a PANNON JOURNAL felel.
2. Az adatfeldolgozó a tevékenységének ellátása során - a PANNON JOURNAL rendelkezései szerint - további adatfeldolgozót igénybe vehet.
3. Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag a PANNON JOURNAL rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat a PANNON JOURNAL rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.
4. Az adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a PANNON JOURNAL üzleti tevékenységében érdekelt.

Az egyes adatfeldolgozók és az általuk végzett tevékenység részletezése "A PANNON JOURNAL által folytatott egyes adatkezelések" fejezetben található.

6. Milyen intézkedésekkel garantálja a PANNON JOURNAL az általa kezelt személyes adatok biztonságát?

1. A PANNON JOURNAL az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy a GDPR, az Infotv. és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az Érintett magánszférájának legmagasabb szintű védelmét.
2. A PANNON JOURNAL, illetve tevékenységi körében az általa igénybe vett adatfeldolgozó gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljá- rási szabályokat, amelyek a GDPR, az Infotv., valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
3. A PANNON JOURNAL megfelelő intézkedésekkel - például titkosítás, anonimizálás - védi az adatokat különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
4. A PANNON JOURNAL a különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdeké- ben megfelelő technikai megoldással biztosítja, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok - kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az Érintetthez rendelhetők.
5. Amennyiben a PANNON JOURNAL automatizált döntéshozatali rendszert - beleértve különösen a profilalkotást - vesz igénybe a személyes adatok feldolgozásához, úgy ennek során a PANNON JOURNAL és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja

   a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;

   b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;

   c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

   d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

   e) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitt be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;

   f) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és

   g) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

   
   
6. A PANNON JOURNAL és az adatfeldolgozó az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor figyelembe veszi a technika mindenkori fejlettségét. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül a PANNON JOURNAL azt választja, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene a PANNON JOURNAL számára.

7. A személyes adatok mely esetekben továbbíthatók harmadik személyek részére?

1. A személyes adatok akkor továbbíthatók harmadik - az érintetten, a PANNON JOURNAL-on és az adatfeldolgozón kívüli - személy részére, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult vagy azt a GDPR, törvény, vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi.
2. EGT tagállamba irányuló adattovábbítást a hatályos adatvédelmi jogszabályok alapján úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belül történne az adattovábbítás. A PANNON JOURNAL személyes adatot nem EGT tagállamba (harmadik országba) csak akkor továbbít, ha ehhez az érintett kifejezetten hozzájárult és a harmadik országban biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja (azon országok listája, amelyek adatvédelmi előírásait az Európai Bizottság megfelelő szintűnek minősítette, az alábbi linken található).
3. Az érintett hozzájárulása, illetve a célországra vonatkozó megfelelőségi határozat hiányában személyes adat az alábbi esetekben továbbítható EGT-n kívüli országba:
   1) felügyeleti hatóság külön engedélye nélkül

   a) kötelező erejű vállalati szabályok (binding corporate rules) alapján,

   b) az Európai Bizottság által elfogadott általános szerződési kikötések alkalmazása esetén (elérhetők az alábbi oldalon),

   c) a felügyeleti hatóság által és a Bizottság által jóváhagyott általános szerződési kikötések alkalmazása esetén,

   d) magatartási kódex alkalmazása esetén,

   e) tanúsítás alkalmazása esetén.

   
   2) A felügyeleti hatóság engedélyével a PANNON JOURNAL vagy az adatfeldolgozó és a harmadik országbeli vagy a nemzetközi szervezeten belüli adatkezelő, adatfeldolgozó vagy a személyes adatok címzettje között létrejött szerződéses kikötések alkalmazása esetén.
   3) Az alábbiakban részletezett különös helyzetek bekövetkezése esetén:

   a) az érintett kifejezetten hozzájárulását adta a tervezett továbbításhoz azt követően, hogy tájékoztatták az adattovábbításból eredő - a megfelelőségi határozat és a megfelelő garanciák hiányából fakadó - esetleges kockázatokról,

   b) az adattovábbítás az érintett és a PANNON JOURNAL közötti szerződés teljesítéséhez, vagy az érintett kérésére hozott, szerződést megelőző intézkedések végrehajtásához szükséges,

   c) az adattovábbítás a PANNON JOURNAL és valamely más természetes vagy jogi személy közötti, az érintett érdekét szolgáló szerződés megkötéséhez vagy teljesítéséhez szükséges,

   d) az adattovábbítás fontos közérdekből szükséges,

   e) az adattovábbítás jogi igények (például peres vagy hatósági eljárás megindítása) előterjesztése, érvényesítése és védelme miatt szükséges,

   f) az adattovábbítás az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges, és az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulás megadására;

   g) az adattovábbítás az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges, és az érintett fizikailag vagy jogilag képtelen a hozzájárulás megadására;

   h) a továbbított adatok olyan nyilvántartásból származnak, amely az uniós vagy a tagállami jog értelmében a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és amely vagy általában a nyilvánosság, vagy az ezzel kapcsolatos jogos érdekét igazoló bármely személy számára betekintés 8 céljából hozzáférhető, de csak ha az uniós vagy tagállami jog által a betekintésre megállapított feltételek az adott különleges esetben teljesülnek.

8. Melyek az érintett jogai és miként érvényesíthetők?

Az érintett a 3. fejezetben megjelölt postai címen, illetve e-mail útján vagy telefonon kérelmezheti, illetve kezdeményezheti a PANNON JOURNAL-nál

1. tájékoztatását a személyes adatai kezeléséről,
2. a személyes adatainak helyesbítését, törlését vagy zárolását,
3. személyes adatai más adatkezelőhöz hordozását,
4. az adatkezelés korlátozását,

továbbá:

1. tiltakozhat az adatkezelés ellen,
2. kezdeményezheti, hogy az automatizált döntéshozatal hatálya rá ne terjedjen ki,
3. visszavonhatja az adatkezeléshez adott hozzájárulását.

8.1 Az érintett tájékoztatása

1. Az érintett kérelmére a PANNON JOURNAL tájékoztatást ad az érintett részére a PANNON JOURNAL által kezelt, illetve az általa a PANNON JOURNAL adatfeldolgozó által feldolgozott személyes adatairól és azok kategóriáiról, az adatok forrásáról, az adatkezelés céljáról, időtartamáról, az adattárolás időtartamáról, az érintett személyes adatainak továbbítása esetén az adattovábbítás címzettjéről és a címzettek kategóriáiról, az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti a PANNON JOURNAL-tól a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, illetve tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, a felügyeleti hatósághoz benyújtható panasz lehetőségéről, a kezelt személyes adatok forrásáról (ha azok nem közvetlenül az érintettől származnak), az automatizált döntéshozatalról (beleértve a profilalkotást is), az automatizált döntéshozatal logikájáról, valamint arról, hogy az automatizált döntéshozatal milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
2. A PANNON JOURNAL a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, az érintett erre irányuló kifejezett kérelmére írásban adja meg a kért tájékoztatatást.
3. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájé- koztatási kérelmet még nem nyújtott be a PANNON JOURNAL-hoz. Egyéb esetekben a PANNON JOURNAL a tájékoztatás-kérés megválaszolásával kapcsolatban felmerült, indokolt és igazolt költségeinek megtérítését kérheti a tájékoztatást kérőtől. Az érintett tájékoztatását a PANNON JOURNAL csak az Infotv.-ben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadását indokolhatja, ha az érintett jelen fejezetben nevesített jogait (tájékoztatás, helyesbítés, törlés, zárolás) az állam külső és belső biztonsága (például a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetésvégrehajtás biztonsága) érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából (beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is), továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében törvény korlátozza.
4. A tájékoztatás megtagadása esetén a PANNON JOURNAL írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására milyen indok alapján került sor.

8.2 A személyes adatok helyesbítése, törlése, zárolása

1. Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a PANNON JOURNAL rendelkezésére áll, a személyes adatot a PANNON JOURNAL helyesbíti.
2. A személyes adatot törölni kell, ha

   a) az adatkezelési cél megszűnt,

   b) az érintett visszavonta az adatkezeléshez adott hozzájárulását,

   c) az érintett tiltakozik a jogos érdeken - mint adatkezelési jogalapon - alapuló adatkezelés ellen és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett tiltakozik a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelés ellen,

   d) a kezelése jogellenes,

   e) a személyes adatokat a PANNON JOURNAL-ra alkalmazandó, az Európai Unió vagy Magyarország joga által előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,

   f) azt a bíróság vagy a felügyeleti hatóság elrendelte.

3. Ha a PANNON JOURNAL nyilvánosságra hozta a személyes adatot és azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható intézkedéseket annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő további adatkezelőket arról, hogy az érintett kérelmezte a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok má- solatának, illetve másodpéldányának törlését.
4. Törlés helyett a PANNON JOURNAL zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zá- rolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a szemé- lyes adat törlését kizárta.
5. A PANNON JOURNAL megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
6. A PANNON JOURNAL a helyesbítésről, zárolásról és törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíti, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbította. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

8.3 Az adathordozhatósághoz való jog

1. Az érintett kezdeményezheti a PANNON JOURNAL-nál a rá vonatkozó személyes adatok tagolt, széles körben használt, (számító)géppel olvasható formátumban történő rendelkezésre bocsátását, továbbá jogosult arra, hogy a PANNON JOURNAL ezeket az adatokat közvetlenül egy másik adatkezelőnek továbbítsa feltéve, ha

a) az adatkezelés automatizált módon történik és

b) az adatkezelés az érintett hozzájárulásán, vagy olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az adatkezelés szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.

8.4 Az adatkezelés korlátozásához való jog

1. A PANNON JOURNAL az alábbi esetek bármelyikének bekövetkezése esetén korlátozza az érintett személyes adatainak kezelését:

a) az érintett vitatja a személyes adatai pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a PANNON JOURNAL ellenőrizze a személyes adatok pontosságát,

b) az adatkezelés jogellenessége esetén az érintett adatai törlése helyett csupán azok felhasználá- sának korlátozását kéri a PANNON JOURNAL-tól,

c) a PANNON JOURNAL-nak már nincs szüksége a személyes adatokra, azonban az érintett jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez igényli azok rendelkezésre bocsátását a PANNON JOURNAL-tól,

d) az érintett tiltakozott a PANNON JOURNAL vagy harmadik személy jogos érdekén alapuló adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelést megalapozó jogos érdek elsőbbséget élvez-e az érintett jogos indokaival szemben.

2. Az adatkezelés korlátozása esetén a személyes adatokat a tároláson túlmenően csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve Magyarország fontos köz- érdekéből lehet kezelni.
3. A PANNON JOURNAL a korlátozás feloldása előtt tájékoztatja a korlátozást kezdeményező érintettet.

8.5 Tiltakozás a személyes adatok kezelése ellen

1. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a PANNON JOURNAL vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, illetve, ha a személyes adatok kezelése jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez szükséges,

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, céljára történik.

2. A PANNON JOURNAL a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a ké- relmezőt írásban tájékoztatja.
3. Ha a PANNON JOURNAL az érintett tiltakozását megalapozottnak találja, az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik szintén kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
4. Ha az érintett a PANNON JOURNAL döntésével nem ért egyet, illetve ha a PANNON JOURNAL
   15 napon belül sem vizsgálja meg a kérelmet, az érintett - a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül - választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt pert indíthat a PANNON JOURNAL-lal szemben.

8.6 Az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos érintetti jogok

1. Az érintett kezdeményezheti a PANNON JOURNAL-nál, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen (beleértve a profilalkotást is) alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt jelentős mértékben érintené, kivéve abban az esetben, ha az automatizált döntés

a) az érintett és a PANNON JOURNAL közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges,

b) meghozatalát a PANNON JOURNAL-ra alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít,

c) az érintettnek az előzetes tájékoztatás ismeretében tett, kifejezetten hozzájárulásán alapul

2. azzal, hogy az 1) és a 3) pont szerinti esetben a PANNON JOURNAL az érintett részére biztosítja a döntéssel szembeni kifogás lehetőségét, valamint azt, hogy emberi beavatkozást (például az automatizált döntés eredményének utólagos felülvizsgálatát) kezdeményezzen.
3. A PANNON JOURNAL az érintett különleges adatai esetében kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásának birtokában vagy akkor alkalmaz automatizált döntéshozatalt, ha az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, illetve azt uniós jog vagy Magyarország joga írja elő.

8.7 A hozzájárulás visszavonásához való jog

Amennyiben a személyes adatok - beleértve a különleges adatokat is - kezelése az érintett hozzájárulásán alapul, az érintett a PANNON JOURNAL 3. fejezetben megadott elérhetőségeire címzett nyilatkozat útján bármikor viszszavonhatja az adatkezeléshez adott hozzájárulását, melynek következtében a PANNON JOURNAL nem kezeli tovább az érintett személyes adatait. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtt megkezdett adatkezelés jogszerűségét.
A PANNON JOURNAL a kérelem beérkezésétől számított 25 napon belül tájékoztatja az érintettet az adatkezelésről, illetve teljesíti a helyesbítés, törlés, zárolás iránti kérelmét, kivéve, ha a kérelemmel nem ért egyet. A kérelmezői minőségre vonatkozó megalapozott kétség esetén a PANNON JOURNAL jogosult a kérelmezőt személyazonosságának igazolására felhívni. A PANNON JOURNAL válaszában részletesen kifejti a kérelem elutasítását alátámasztó ténybeli és jogi indokokat.
Ha az érintett nem ért egyet a PANNON JOURNAL döntésével, bírósághoz fordulhat: eldöntheti, hogy a lakóhelye (állandó lakcím) vagy a tartózkodási helye (ideiglenes lakcím) szerinti törvényszéknél (a törvényszékek felsorolása: birosag.hu/torvenyszekek) nyújtja-e be keresetét. A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék megkereshető a birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon.
Ha az érintett sérelmezi, ahogyan a PANNON JOURNAL az adatait kezeli, javasoljuk, hogy először a PANNON JOURNAL-t keresse meg. Megkeresését minden esetben körültekintően kivizsgáljuk.
Amennyiben az érintett elégedetlen a panaszkivizsgálás eredményével, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jelezheti észrevételeit az alábbi elérhetőségeken:
Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c,
Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5.
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

9. Melyek a jogellenes adatkezelés következményei?

1. A PANNON JOURNAL kiemelt figyelmet fordít arra, hogy adatkezelései minden esetben jogszerűek legyenek, azaz az adatkezelésre az adatkezelési alapelvek szem előtt tartásával, megfelelő célból és jogalap alapján, az adatbiztonsági előírások maradéktalan betartása mellett kerüljön sor.
2. A PANNON JOURNAL az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni.
3. Ha a PANNON JOURNAL az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát is megsérti, az érintett a PANNON JOURNAL-tól sérelemdíjat is kővetelhet.
4. Az érintettel szemben a PANNON JOURNAL felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíjért is.
5. A PANNON JOURNAL mentesül a kártérítés, illetve a sérelemdíj megtérítése iránti felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelmet az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

ETIKAI KÓDEX

Bevezetés

"Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad."
Deák Ferenc

Mi a PANNON JOURNAL Blogközösség (továbbiakban: Blogközösség) tagjai, saját definíció szerint tekintünk az újságírásra. Szerintünk az újságírás a köz hiteles tájékoztatása a közügyekről.
Meggyőződésünk, hogy minél távolabb leszünk ezen meghatározástól annál távolabb leszünk az újságírástól.
Az újságíró (amatőr újságíró, blogger, vlogger ) nem csak a jelennek tartozik elszámolni válóval hanem az utána következőknek is.
Elfogultsága, haszonelvűsége, megvesztegethetősége akár történelem hamisításhoz is vezethet.
1.

1. A Blogközösség újságírójának, bloggerének tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre népek, nemzetek, nemzetiségek ellen. Vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi, szellemi vagy lelki állapota, mássága, életkora, életmódbeli, életviteli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat, ezek miatt senkit sem becsmérelhet.
2. Az újságírót, bloggert megilleti a tájékozódás, a nyilvános közlés, a bírálat, a véleményéhez, meggyőződéséhez, annak kifejtéséhez való jog. Nem kötelezhető véleményével, meggyőződésével ellenkező tartalom készítésére.
3. A munkaadó a főszerkesztő, a szervezet, nem korlátozhatja az újságíró véleményalkotási, világnézeti, közlési szabadságjogait. Az sem sérti az újságírói etikát, ha az orgánum szellemiségének és jellegének meg nem felelő munkát nem közlik, ugyanakkor etikai vétséget követ el a munkaadó, főszerkesztő, vagy szervezet, ha megakadályozza az általa nem közölt mű más fórumon való megjelentetését.

A tulajdonos, szervezet etikai vétséget követ el, ha a sajtótermék előállítása során a sajtószabadság érvényesíthetőségét és a nyilvánosságot alárendeli a sajtótermék árujellegének. Az információs verseny sem indokolhatja, hogy ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő információkat közöljenek, illetve, hogy az érintett személyek személyiségi jogai sérüljenek.

A személyiség védelme

2.

1. Az újságírónak tiszteletben kell tartania az ember személyiségi jogait és méltóságát. Nem állíthat valótlanságot, nem használhat a jó hírnév, becsület csorbítására alkalmas sértő kifejezéseket. A kifejezés sértő jellegét a közölt tényekkel és a műfaji sajátosságokkal összefüggésben kell mérlegelni.
2. Az újságírói etika ellen vét az, aki

• a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat,
• a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott,
• a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szöveg- vagy képi összefüggésbe helyezi, vagy félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,
• a nyilatkozó kérése ellenére nem mutatja be nyilatkozatát az érintettnek,
• a hatóság döntése előtt, a még le nem zárt ügyben a vétkességet kész tényként állítja be.

Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség

3.

1. Az újságíró és szerkesztő szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.
2. A korrekt tájékoztatást sérti, és ezzel etikai vétséget követ el, aki akadályozza a valóság feltárását, illetőleg munkatársainak megnehezíti annak kiderítését.
3. Aki a jelenséget valósághűen mutatja be, nem marasztalható el azért, mert nem foglalkozott más jelenségekkel is.

4.

1. A szerzőnek, a szerkesztőnek kötelessége az önkéntes, korrekt helyreigazítás akár a sértett kérésére, akár úgy, ha más módon derül ki, hogy a közlés valótlan volt.
2. Akit a cikk kifejezetten és hátrányosan érintett, annak helyreigazítás nélkül is biztosítani kell a válasz lehetőségét, mielőbb, a szükséges terjedelemben. A válasz sem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogokat.
3. Ha valakire nézve kifejezetten hátrányos tényt, megállapítást közöltek, akkor az azt megváltoztató ítélet, hatósági döntés vagy más, újabb döntő jelentőségű tény közlésére vissza kell térni.

A szerző védelme

5.

Az újságírói etikát is megsérti, aki másnak a szellemi termékét sajátjaként teszi közzé vagy tünteti fel (plágium). Sérti az etikát továbbá, ha

1. szerzőként tudatosan mást tüntetnek fel, a szerzőt ugyanakkor megilleti az álnév használatának joga;
2. más szellemi termékét eltorzítva idézik, a torzítást valóságosnak tüntetve fel;
3. a szerző beleegyezése nélkül közlik alkotását, vagy megváltoztatják annak tartalmi elemét, illetve egyetértése nélkül azt kifejezetten méltatlan környezetbe helyezik;
4. más által felkutatott, közzétett és eredetinek számító témát, a forrásra való hivatkozás nélkül, sajátként adnak közre.

Etikai vétséget követ el az is, aki más sajtóorgánumban megjelent és nagy érdeklődést kiváltó témával úgy foglalkozik, hogy az eredeti sajtóforrást, szerzőt nem jelöli meg. Újabb tények feltárása sem teszi mellőzhetővé az "ősforrás" megjelölését.

e.) A szerző a művét nem adhatja át közlésre egy időben több szerkesztőségnek, illetve nem kérheti a másodközlést úgy, hogy e tényeket nem jelzi.

A visszaélés tilalma, összeférhetetlenség

6.

1. Visszaél hivatásával az az újságíró, aki - akár deklarált ellenszolgáltatás nélkül is - az érdekeltektől bármilyen formában javadalmazást, ajándékot fogad el munkájáért cserébe, vagy annak bármilyen vélt elismeréseként, aki tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől anyagi előnyt kér vagy fogad el, valamint aki jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel fenyeget. Az ajándékok esetében kivételt képeznek a sajtóeseményeken kapott, kisebb értékű reprezentációs ajándékok, exkluzív sajtóanyagok, illetve sajtóanyagot tartalmazó adathordozók, valamint adott esetben szakmai díjak.
   
2. Sérti az etika normáit, ha az újságíró, szerkesztő anyagi előny ellenében terméket vagy céget reklámoz, jónak vagy rossznak minősít anélkül, hogy a reklámjelleget láthatóan feltüntetné... A reklámot, fizetett közleményt a többitől észrevehetően meg kell különböztetni.
3. Etikai vétséget követ el, aki az újságírót hirdetésszervezésre, fizetett közlemény szerzésére, készítésére kötelez annak fejében, hogy újságíróként foglalkoztatja. Nem etikai vétség, ha az újságíró fizetett közlemények megfogalmazását vállalja.

Témaválasztás

8.

Az újságíró aszerint választ témát, hogy az milyen mértékben tart számot a szakma és köz érdeklődésére, illetve milyen mértékű szakmai- és közérdek fűződik a téma feldolgozásához. A közérdek annyit jelent, hogy minden fontos, szignifikáns információ nyilvánosságra kerüljön. Ilyeneket nem szabad elhallgatni, amennyiben mégis, az csak szerkesztési szempontok miatt lehetséges, célja pedig csak az lehet, hogy egy későbbi időpontban más információikkal kiegészítve, szakmailag megalapozottabban lásson napvilágot.

9.

A tartalom előállításának célja mindig csak az események vagy folyamatok bemutatása és sohasem azok befolyásolása.

Pontosság

10.

Az újságírónak mindig pontosnak kell lennie. Ennek érdekében a megjelentetni kívánt összes információt többszörösen ellenőrizni kell, azokat összefüggéseiben, azokkal az információkkal együtt kell közölni, amelyek érthetővé, értelmezhetővé teszik a közönség számára

2.

Az információk forrását minden esetben közöljük a közönséggel (A kivételekről lásd Az információszerzés és forráskezelés szabályai szóló fejezetet). A forrásmegjelölésnek tartalmaznia kell minden, az információt befolyásoló lényeges tényezőt, egy információ ugyanis csak annak forrásával együtt értékelhető. A pontosság érdekében minden egyes információforrást kritikával kell kezelni: az esetleges tévedésre nem mentség például, ha a téves információ valamely más médiumban már megjelent.

11.

Ha téves információ jelenik meg, a hibát elismerjük és a lehető legvilágosabban, leggyorsabban kijavítjuk.

Pártatlanság

12.

A pártatlanság követelménye a lelkiismeretes tájékoztatás egyik alapköve. Az újságíró kortól, nemtől, vallástól, fajtól, szexuális beállítottságtól, politikai orientációtól vagy a társadalomban elfoglalt pozíciótól függetlenül a közt és a nyilvánosságot mint egészet és annak sohasem egy részét szolgálja.

13.

Módot kívánunk találni arra, hogy a társadalom sokszínűsége a tartalomban is érzékelhető legyen. Törekedünk arra, hogy minden eseményt és véleményt a jelentőségének megfelelő súllyal és terjedelemben dolgozzunk fel.

14.

Tényműfajokban a különböző álláspontok mindig a jelentőségüknek megfelelő súllyal kapnak helyet. Megjelentetjük az összes szignifikáns véleményt és szempontot, anélkül, hogy jeleznénk a Blogközösség saját véleményét, vagy viszonyát az elhangzottakhoz. A véleményműfajok ebben a tekintetben természetesen kivételt képeznek. Ebben az esetben mindig jelezzük a cikk környezetében, hogy véleményről van szó. A Blogközösség szerzői által írt blog szintén a véleményműfajba tartozik, az ott megjelentetett írásokra ezért a fenti szempont szintén nem érvényesíthető.

15.

Helyet biztosítunk nézetei kifejtésére annak, akire vonatkozóan valamilyen információt vagy véleményt publikálunk.

Az információszerzés szabályai

A Blogközösség újságírói, bloggerei minden körülmények között újságíróként viselkednek. Ezért minden alkalommal közölniük kell a forrással, hogy milyen célból kérik az információt, és mikor és milyen formában várható annak közlése. Az újságíró felelőssége, hogy a forrása tisztában legyen a szabályokkal. Az újságírónak kérdés nélkül is közölnie kell, hogy nyílt interjút vagy háttérbeszélgetést szeretne, s a felhasználás módjáról is neki kell tájékoztatást adnia.

A Blogközösség újságírója, bloggere nem "üzletelhet" az információkkal: nem ígérhet és fogadhat el anyagi vagy egyéb előnyt, nem adhat információért cserébe bizalmas információt, hiszen minden esetben a valósághű tájékoztatás érdekében jár el. Tilos tehát az információ megszerzéséért a forrásának fizetnie. A szerkesztőség ugyanakkor fizethet a tartalom előállításához szükséges szakértők vagy nyilatkozók személyes közreműködéséért. Kivételt ez alól a közfeladatokat ellátó személyek jelentenek, akik semmilyen formában nem részesülhetnek juttatásban.

A Blogközösség újságírója, bloggere nem élhet vissza a nyilvánosság hatalmával olyan módon, hogy valakiből információt más információk elhallgatásának ígéretével kényszerít ki. Nem kényszeríthet ki információt senkiből olyan módon, hogy azzal fenyegetőzik, ellenkező esetben az illetőt rossz színben tünteti fel, vagy akár csak érzékelteti, vagy utal ennek a lehetőségére.
A Blogközösség újságírójának, bloggerének tilos az információ forrását megtévesztenie és kilétét nem felfednie, vagy bármilyen rejtett segédeszközt (kamerát, magnetofont) használnia, ha abba forrása nem egyezett bele, és nem tud róla. Ez alól a szabály alól kivételt csak az képezhet, ha az újságíró semmilyen más módon nem tud eleget tenni a valósághű tájékoztatás követelményének, és az ügy, amiről ilyen módon szerzi az információt, a közre tartozik. A szerkesztőnek minden ilyen esetről tudnia kell.

A Blogközösség újságírójának, bloggereinek tilos minden olyan magatartásforma, amely az általános erkölcsi normákba ütközik.
A Blogközösség újságírója, bloggere semmilyen körülmények között nem fedheti fel forrását, ha erre ígéretet tett, sem a közlés előtt, sem az után, sem kollegiális vagy egyéb informális vagy formális (pl. hatósági) nyomásra. Utóbbi esetben azonban a szerkesztőjét köteles tájékoztatni. A forrás kilétét csak akkor fedheti fel, ha az utólag ehhez hozzájárul.
A Blogközösség újságírója, bloggere számára a források körét az összeférhetetlenségi szabályok korlátozzák. (lásd erről részletesen az Összeférhetetlenség című fejezetet)
A Blogközösség újságírójának, bloggerének felelőssége, hogy a rendszeres forrásaival való kapcsolattartás során bizonyos határokat ne lépjen át, és megtartsa azt a távolságot, amely munkája elvégzéséhez szükséges.

A forrásmegjelölés szabályai

A Blogközösség újságírójának, bloggerének a pontosság szabályainak betartásával meg kell neveznie a forrásait, akár közvetetten, akár közvetve a forrástól szerezte ha azok korlátozás nélkül megnevezhetők.
Ha a Blogközösség újságírója, bloggere nem fedheti fel korlátozás nélkül az információ forrását, akkor aszerint kell eljárnia, ahogyan a forrásával megegyezett. Ha az információt olyan háttérbeszélgetés során szerezte, amelyen a forrás körülírásába az informátor belement, akkor a hitelesség érdekében a lehető legpontosabban le kell írni a forrást. Ha az információt forrásmegjelölés nélküli háttérbeszélgetésben szerezte, akkor nem hivatkozhat az információforrására.

Ha a forrás, akit az újságíró megszólaltatni kívánt, visszautasítja a kérést, és ez a tény a valósághű tájékoztatás érdekében a közönség számára fontos lehet, akkor ezt jeleznie kell.

Ha az újságíró információt vesz át más médiumtól, akkor arra pontosan hivatkozni kell (megjelenés pontos helye, ideje).

Névtelen nyilatkozatok

A Blogközösség újságírói, bloggerei minden esetben arra törekszenek, hogy a cikkekben megszólalók névvel, beazonosíthatóan tűnjenek fel. Névtelen forrásokra csak abban az esetben támaszkodunk, amikor a az informátor megnevezése veszélybe sodorná az informátort és erről korábban az újságíró és a forrás megállapodott. Továbbá úgy ítéljük meg, hogy az információ nyilvánosságra hozása a köz érdekében áll és csak névtelen nyilatkozókra támaszkodva jelentethető meg. Az ilyen esetekben csak akkor tartunk hitelesnek egy állítást, amennyiben több egymástól független informátor is egybehangzóan állítja ugyanazt.

Az interjúkészítés szabályai

Az interjú lehet nyílt interjú (amikor az anyaggyűjtés során az újságíró olyan beszélgetést folytat, amelyre a megjelenő tartalomban az információ forrásának pontos megjelölésével hivatkozni lehet) és lehet kérdés-válasz formájában megjelenő élő vagy rögzített beszélgetés. Az újságíró felelőssége a szabályok tisztázása az interjú alanya felé.
Az interjú az újságíró és az interjú alanya között minden körülmények között közszereplésnek és nem magánbeszélgetésnek számít.

Az újságíró az interjúkészítés során a lelkiismeretes tájékoztatás szabályainak, s az információszerzés általános szabályainak betartásával jár el. Az újságíró a beszélgetés elején kéri a forrását, hogy a nem közlésre szánt mondandóját külön jelezze, ellenkező esetben az fel- használható a publikáláskor. A beszélgetést az újságíró rögzíti (jegyzet vagy/és hang, illetve videofelvétel útján), a rögzítés formáját a beszélgetés elején tisztázzák. A rögzített anyagot az újságíró a megjelenés után megőrzi.

Az újságíró az interjúalany szavait írásban, vagy a kép illetve hangfelvétel szerkesztése során pontosan, az interjúalany mondandójához hűen, közérthetően adja vissza.

Az írott sajtóban az újságíró a sajtóról szóló hatályos törvény alapján jár el a megjelenő szöveg egyeztetése során, vagyis:

Csak az interjúalany kifejezett kérésére küldi vissza a szöveget, illetve mutatja meg a felvételt egyeztetés végett, illetve akkor, ha ezt a beszélgetés elején felajánlotta.
Az interjút nem közli, ha a nyilatkozatot adó személy hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a beszélgetés szövegét vagy felvételét az újságíró megváltoztatt.
Az interjút éppen ezért a Blogközösség akkor is eredeti a beszélgetés során rögzített formában közli, ha az interjúalany bizonyos szövegrészek, illetve felvétel részletek olyan változtatását kéri, amely a szerkesztők megítélése szerint csorbítaná az eredeti tartalmat. Az interjú adója érdemben nem változtathat utólag a szövegen, vagy a felvételen, a szövegben legfeljebb ténybeli tévedéseket javíthat, ám érdemi tartalmi változtatásokat csak egy új interjúban (olvasói levélben, stb) tehet. Az erről való döntés a szerkesztő felelőssége.

Összeférhetetlenség

16.

A Blogközösség újságírói, bloggerei vigyáznak saját és hívatásuk jó hírnevére, ezért kerülniük kell a vélt vagy valós összeférhetetlenséget jelentő helyzeteket. Az ilyen helyzetekről vagy azok kockázatáról minden esetben értesíteniük kell szakmai feletteseiket.

17.

A Blogközösség újságírói, bloggerei tartózkodnak az olyan témáktól, amelyek feldolgozása során bármilyen magántermészetű (rokoni, baráti) vagy érzelmi kötődés, elfogultság vagy érdek miatt nem tudnak elfogulatlanul dolgozni.

18.

A Blogközösség újságíró, bloggerei általános érvénnyel csak olyan egyéb megbízatást vállalhat, amely nem veti fel az összeférhetetlenséget vagy annak látszatát a médiumnál végzett tevékenységével, Minden megbízatás elvállalása előtt minden esetben tájékoztatást kell nyújtani a feletteseinek.

19.

A Blogközösség újságíróinak, bloggereinek olyan szervezettől, cégtől, vagy személytől, amelyről/akiről bármilyen formában tudósítania kell, kellett vagy kell- het nem fogadhat el munkát, vagy egyéb megbízást, akár jár érte pénzbeli ellenszolgáltatás akár nem. Nem szerepelhet és más módon sem működhetnek közre reklám, vagy PR kampányokban.

20.

A Blogközöséges újságíró, blogger amennyiben a szerkesztőség vezetőjével szándékát egyezteti tanárként, előadóként közreműködhet az újságíró képzés és egyéb szakmai képzések különböző formáiban. Tilos ugyanakkor, hogy olyan kommunikációs oktatásban működjön közre, melynek célja bármely köz-, vagy magánszereplő felkészítése a médiában való szereplésre.

21.

A Blogközösséges újságíró, blogger a Blogközösség által biztosított költségtérítésből saját fogyasztását, szállását, ellátását fizeti. Nem fogad el szóróajándéknál nagyobb értékű értéktárgyat, ajándékot vagy egyéb előnyt (beleértve utazást, ebéd és vacsorameghívást, soron kívüli ügyintézést, külön- leges hivatali bánásmódot, "újságírói" kedvezményt) olyan szervezettől, cégtől, vagy személytől, amelyről/akiről bármilyen formában tudósítania kell, kellett vagy kellhet. Az információ megszerzésekor felmerülő indokolt reprezentációs költségek fedezésekor (kávé, munkaebéd stb) az ésszerűség és a jóízlés szabályai szerint jár el, de tiszteletben tartja a fent részletezett elvet.

22.

A Blogközösséges újságíró, blogger nem lehet politikai párt vagy szervezet vezető tagja, nem vállalhat közhivatalt. Nem lehet tisztségviselő olyan szervezetben, amely bármiféle gazdasági vagy szervezeti kapcsolatban áll valamilyen politikai párttal vagy szervezettel. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem kaphat pénzt legálisan, ellenszolgáltatásért sem politikai párttól vagy szervezettől. Nem jelenhet meg politikai szervezet által delegált résztvevőként semmilyen rendezvényen.

23.

A Blogközösséges újságírónak, bloggernek tartózkodnia kell az olyan társadalmi szervezetnek végzett munkától, amely vélt vagy valós összeférhetetlenséget jelent. Köteles beszámolni a Blogközösség vezetőjének bármilyen társadalmi szervezetben fennálló tagságáról.

24.

A Blogközösséges újságíró, blogger munkája során megszerzett különböző információkat, különös tekintettel a pénzügyi és gazdasági értesülésekre nem fordíthatja személyes előnyre, illetve azokat nem továbbíthatja harmadik félnek sem. A Blogközösség vezetője felé transzparenssé kell tennie, ha személyesen vagy közvetlen hozzátartozókon keresztül olyan befektetésekkel rendelkezik, amelyekről bármilyen formában tudósít.

25.

Az újságíró, blogger munkája során nem foglalkozhat olyan céggel, melynek akár áttételesen vagy kereszttulajdonlás útján ő vagy az összeférhetetlenségi körébe tartozó személyek tulajdonosai vagy más módon haszonélvezői. Az üzleti érdekeltségbe beleértendők a különböző befektetések/üzletrészek is, esetleges összeférhetetlenség vagy annak látszata esetén haladéktalan tájékoztatást kell nyújtania a szerkesztőség vezetőjének.

26.

Az újságíró nem vehet részt olyan pályázatokon, versenyeken, nem részesülhet olyan díjakban, amelyek odaítélésében részt vesznek olyan személyek/szervezetek/cégek, amelyekről a munkája során tudósíthat és nem is vehet részt ilyen díjak/pályázatok elbírálásában. Tilos részt venni olyan pályázatokon, díjakon, versenyeken amelyek hátterében politikai vagy állami érdek áll. Az újságíró köteles udvariasan elutasítani azokat az elismeréseket, amelyek a fenti szabályoknak ellentmondanak.

Közszereplők

Az újságíró közszereplőnek tekint:

minden választott tisztséget betöltő személyt,
minden kommunikációs iparban tevékenykedő cég vezető tisztséget betöltő személyeit,
minden közhivatalt ellátó személyt,
minden, munkáját a nyilvánosság előtt végző személyt (színészek, zenészek, sportolók, művészek, egyházi vezetők, üzletemberek, újság- írók stb.)
minden, bármilyen mértékben közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban lévő, illetve monopolhelyzetben lévő, avagy közbeszerzésben érdekelt cég tisztségviselőit, akik az adófizetők pénzével kapcsolatos tranzakciókban vesznek részt,
mindenkit, aki munkája vagy valamilyen társadalmi tevékenysége révén tarthat számot a nyilvánosság érdeklődésére (egyetemi oktatók, polgárőrök, közérdeklődésre számot tartó perekben szereplő ügyvédek, sportegyesületek vezetői, stb).

A közszereplők csak a közszereplői mivoltukkal összefüggő vagy arra érdemben ható cselekedetek esetében számítanak közszereplők- nek a sajtó számára, így a közszereplői mivoltuk nem jelenthet okot a sajtó számára az életük minden rezdülésével kapcsolatos vizsgáló- dásra. (Erről lásd még részletesen A személyiségi jogok és a nyilvánosság védelme című fejezetet)
Az újságíró általános érvénnyel nem tekinti közszereplőnek azokat, akik nem számíthattak a nyilvánosság érdeklődésére, illetve önhibáján kívül érdemelték ki azt. Így például nem tekinti közszereplőnek a balesetek szemtanúit, a közszereplők hozzátartozóit, a bűncselek- mények áldozatait, a lottónyeremény nyerteseit, a katasztrófák túlélői stb.

A köszereplőkkel való kapcsolattartás szabályai
(Az itt felsorolt szabályok részben Az információszerzés szabályai, részben pedig az Összeférhetetlenség című fejezetben felsorolt elvek kiegészítéseként értelmezendő.)

1.

Az újságíró nem nyújthat vagy ígérhet publicitást közszereplőnek információ fejében.

2.

Az újságíró nem részesíthet újságírói szempontból különleges bánásmódban közszereplőt vagy nem ígérhet ilyesmit közszereplőnek információ fejében.

3.

Az újságíró nem fogad el sem anyagi, sem egyéb természetű előnyt közszereplőtől. Az információ megszerzésekor felmerülő indokolt reprezentációs költségek fedezésekor (kávé, munkaebéd stb) az ésszerűség és jóízlés szabályai szerint jár el, de tiszteletben tartja a fent részletezett elvet.

4.

Az újságíró köteles minden közszereplővel a társadalmi érintkezési normáknak megfelelve, udvariasan kommunikálni, tevékenységével kapcsolatos esetleges véleményét nem érzékeltetheti vele.

5.

Az újságíró nem szolgáltathat közszereplőnek információt semmilyen, az újság munkatársai által folytatott tevékenységről, az általa kép- viselt médium üzletpolitikájáról, az újság munkatársainak fizetéséről.

Más médiumokkal való kapcsolattartás szabályai

1.

Az újságíró más médiumok képviselőivel a kollegialitás szellemében, ám a saját cége érdekeit és az etikai kódex előírásait betartva érintkezik.

2.

Az újságíró más újságírók előtt, esetleges összedolgozás esetén is betartja az információkezelés, valamint a közszereplőkkel való kapcso- lattartás szabályait. Nem fedi fel informátorát, nem él vissza információval, közös munka esetén annak megkezdése előtt tisztázza a szabályokat kollégáival. Betartja a korrekt hivatkozás szabályait.

3.

A saját médiuma, cége belső életéről bizalmas, üzleti információkat nem ad ki.

6.3.4. Az újságíró mindent elkövet, hogy a hírversenyben megelőzze versenytársait, tartózkodik azonban az előnyszerzés etikátlan formáitól. A hírversenyt elsősorban saját gyorsasága és ügyessége révén kívánja megnyerni és nem olyan módon, hogy másokat akadályoz az információk megszerzésében

A személyiségi jogok és a nyilvánosság védelme

1.

Az újságíró kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a munkája során bármilyen minőségben szereplő személyek emberi, személyiségi és állampolgári jogai ne sérüljenek. A szereplők külön kérése nélkül gondoskodik arról, hogy személyi adataik, magánéletük részletei ne kerüljenek sem a tartalomban, sem más módon a nyilvánosság elé, amennyiben ez bármilyen módon hátrányosan érintheti őket.

2.

A szerkesztők feladata minden egyes esetben az is, hogy az adott szereplővel konzultálva eldöntsék, a személyiségi jogok védelme milyen konkrét formában valósuljon meg. Általános szabály, hogy személyiségi jogok körébe tartozó adatokat csak akkor indokolt közölni, ha azok a valósághű tájékoztatáshoz nélkülözhetetlenek ezt még akkor is tartani kell, ha a szereplő esetleg hozzájárul a szélesebb körű közléshez.

3.

Az újságíró különös figyelmet fordít a balesetek, katasztrófák és bűncselekmények, különös tekintettel a szexuális bűncselekmények áldozatai személyiségi és kegyeleti jogainak érvényesítésére.

4.

Az újságíró szigorúan tartja magát az ártatlanság vélelmének elvéhez: a bűncselekmények gyanúsítottjait a jogerős ítéletig akkor is csak legfeljebb vezetéknevük kezdőbetűjével és keresztnevükkel jelöli, ha más médiumban már napvilágot látott a teljes név; általában ehelyett is elegendő a név nélküli említés. A beszámolókban más, az érintett beazonosítására alkalmas részletet, képet, felvételt sem közöl. A gyanúsított illetve a vádlott beleegyezésével az anonimitása feloldható.

5.

Fokozott személyiségi jogi védelem illeti meg a nyomozó hatóság munkatársait. A bírók közszereplők, enyhébb elbírálás alá esnek a személységi jogi kérdésekben, így nevük közölhető, amennyiben az ügyben eljáró bíróról van szó.

6.

Az újságíró különös figyelemmel jár el minden olyan esetben, amelyben az érintett szereplő valamiért nincsen abban a helyzetben, hogy saját érdekeit teljes mértékben képviselje (kis- és fiatalkorúak, büntetésvégrehajtási intézetek lakói, értelmi fogyatékosok, Magyarorszá- gon tartózkodó külföldiek stb.). Kis- vagy fiatalkorú bűnelkövetők esetében a teljes név említése a bírósági ítélet után is tilos. Védelem illeti a bűncselekmények, balesetek kis- és fiatalkorú áldozatait.

7.

Az újságíró a személyiségi jogok védelmét nem csupán magyar állampolgárok és élő személyek esetében tartja feladatának.

8.

Az újságírónak szigorúan kerülnie kell az egyes személyeket, embercsoportokat sértő vagy más módon szélsőséges megnyilatkozások közlését. Indokolt esetben ugyanakkor helyt adhatnak szereplők ilyen jellegű véleményének: ekkor világosan jelezni kell, hogy az elhangzott véleménnyel az újság nem azonosul, s azt saját alapelveivel összeegyeztethetetlennek tartja. A szerkesztők feladata minden adott esetben eldönteni, hogy mi a jelzés legmegfelelőbb módja.

A nyilvánosság jogainak védelme

1.

Az újságíró a sajtó és véleménynyilvánítási szabadság alapelvének tekinti, hogy a közszereplőket a személyiségi jogok védelmének szű- kebb, de jól meghatározott köre illeti meg, mint a közszférában nem szereplő állampolgárokat. Mint azt a 6. fejezetben kifejtettük a köz- szereplők csak a közszereplői mivoltukkal összefüggő vagy arra érdemben ható cselekedetek esetében számítanak közszereplőknek a sajtó számára. A közszereplőkre is vonatkozik tehát a magánélet szigorú tiszteletben tartásának joga, ugyanakkor indokolt magánéletük, rokoni kapcsolataik vagy akár egészségi állapotuk egyes részleteinek nyilvános feltárása, ha a közérdek ezt követeli. A szerkesztők feladata megállapítani, hogy mikor és milyen mélységben szükséges behatolni egy-egy közszereplő magánéletébe.

2.

Ha közszereplőt vádolnak bűncselekménnyel, az ártatlanság vélelme ugyanúgy megilleti, mint bárki mást, ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében indokolt és szükséges neve és funkciója közlése éppen ezért más módon, de mindenképpen hangsúlyozni kell, ha ügyében jogerős ítélet még nem született.

3.

Az újságíró ugyancsak alapelvnek tekinti, hogy a közszereplőkre vonatkozó vélemények szabadsága szélesebb körű, mint az más esetekben általános. Indokolt esetben helyes tehát teret adni a közszereplőket illető kemény, akár szélsőséges megnyilvánulásoknak is, világossá téve, hogy a vélemény nem az újságé. Fontos ugyanakkor, hogy ha ezek konkrét tényállításokat tartalmaznak, ugyanúgy meg kell vizsgálni ezek valóságtartalmát, mint más információk esetében, s jelezni kell, hogy a lap cáfolni vagy alátámasztani tudja-e az elhangzottakat. Ezekre a helyzetekre is vonatkozik a pártatlan tájékoztatás követelménye: mindent el kell követni, hogy a megtámadott személy reagáljon az elhangzottakra.

4.

A nyilvánosság jogai fokozottan vonatkoznak a közszférában született döntésekre, dokumentumokra. Az újságíró mindent elkövet, hogy ezekről a hivatalos csatornákon keresztül ha szükséges, a Sajtótörvény tájékoztatási kötelezettségről szóló részét vagy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályt érvényesítve értesüljön, ugyanakkor fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy ha a hivatalos úton kudarcot vallott, informális csatornákon szerezze be az információkat. (Az erre vonatkozó szabályozást lásd Az információszerzés és forráskezelés szabályai című fejezetben)

Kezdőlap: